Várpark és Skanzen
Cím
Dinnyés
Kossuth u. 17.
47.176518 N, 18.563032 E
Kapcsolat
Telefon: 20/992-4399
Web: www.varpark.hu
Email küldése
Várpark

2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a dinnyési Várpark, a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére.

Az impozáns szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás. Különlegessége, hogy a parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el.

A park egyediségét az adja, hogy a történelmi Magyarország várait még sehol nem jelenítették meg eredeti anyagukból elkészített makettként: a kicsinyített várak, akárcsak eredetijük, kőből, fából, téglából, vesszőből és sárból készültek. A park építője, Alekszi Zoltán találta ki és alkotta meg a világon egyedülálló anyaghű makettparkot. A Várpark anyagával az építő 2018-ban és 2019-ben bekerült a Guinness világrekorderek közé.

A várak parkon belüli elhelyezése nem véletlenszerű: a történelmi Magyarország térképét formázó sétányon belül, az eredeti elhelyezkedésüknek megfelelően vannak felépítve (megyényi pontossággal). A várak mellett három nyelven olvasható rövid történetük.

Emellett az összes magyar uralkodó, fejedelem és kormányzó neve és legfontosabb tettei is megtekinthetők a 90 emlékoszlopon.



Skanzen

2019-ben megépült egy Árpád-kori település (skanzen), amelyben egy XI. századi fatemplom rekonstrukció is helyet kapott. A skanzenben megtalálhatóak  a korabeli veremházak, valamint a fontosabb mesterségek (kovács, kőfaragó,halász, fazekas, bőrmíves, nemez készítő) bemutatására szolgáló építmények is.

A fatemplomban a Magyar Oltár van berendezve: balról jobbra Szent István király, Szűz Mária (a Magyarok Nagyboldogasszonya), illetve Szent László király látható, továbbá helyet kapott az összes Árpád-házi szent szobra is.

A fatemplom és a szoborgyűjtemény a világon egyedülálló.




Szekérvár

A skanzen mellett egy eredeti méretben rekonstruált, honfoglaláskori szekérvár is található. A szekérvárakat már az ókorban is használták, ezen kívül fontos része volt a huszita hadi taktikáknak is.

A szekérvárat a szekerekbe fogott igavonó állatok segítségével mozgatni is lehetett, amit zászlójelekkel vezényeltek, így támadó fegyverként is jól használható volt.