Református Kollégium

Az 1538 óta folyamatosan működő oktatási intézmény a magyar kultúra bölcsője, 2013 óta nemzeti emlékhely.

Falai között nevelkedett például Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond. A Debreceni Református Kollégium Múzeumában tett látogatást bevezető, a Kálvinista Róma, keresztyén respublika, magyar Genf című kiállítás arra keresi a választ, miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság legfontosabb támaszává. Az állandó kiállításokon az iskola történetével, a diákok életével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kincseivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A freskókkal díszített lépcsőház a világ legszebb könyvtárai közé választott, több mint hatszázezer kötettel rendelkező Nagykönyvtárhoz, a Csokonai-szobához, és az 1849-ben az országgyűlésnek otthont adó Oratóriumhoz vezet.

A Kollégium Nagytemplom felőli főépülete – miután az 1802-es tűzvészben a helyén álló épület leégett – 1803 és 1816 között épült klasszicista stílusban, Péchy Mihály tervei alapján. Az épület falán Nagy Sándor János reliefjei láthatók, melyek a két nagy hitújítót, Zwinglit és Kálvint, valamint a Kollégium leghíresebb diákjait – Kölcsey Ferencet, Arany Jánost és Csokonai Vitéz Mihályt – ábrázolják. A főhomlokzat jobb oldalán Medgyessy Ferenc alkotásai emlékeztetnek az I. világháborúban hősi halált halt kollégiumi tanárokra és diákokra, valamint barátjának, Móricz Zsigmondnak állít emléket. Mellette Fazekas Mihály domborművét helyezték el. 2000-ben, az ezeréves évfordulóra az épület homlokzatán az ősi Kollégiumot ábrázoló domborművet helyeztek el.