Szoborpark

Hely

A parkban 42 nagyméretű, egykori köztéri szobor látható az 1945-1989 közötti kommunista politikai rendszer időszakából. Megtekinthető többek között a Magyar-szovjet barátság és a Felszabadulás allegorikus emlékműve, munkásmozgalmi személyiségek és a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak szobrai, valamint több gigantikus alkotás. Itt található Lenin, Marx és Engels, Dimitrov, Osztapenko kapitány, Kun Béla és sok más, kommunista hős emlékműve.

A látogatók egyik kedvence a Felszabadító szovjet katona. Kezében sarló-kalapácsos zászló, nyakában dobtáras géppisztoly van. A 6 méter magas, rémisztő tekintetű szobor korábban Budapest közepén, a Gellérthegy tetején állt, ahol a belváros szinte minden pontjáról jól látható volt.
A Főbejárat kapuzata hatalmas, klasszicizáló épületet idéz, mögé belesve azonban látható, hogy egy támasztékokkal felállított, 12 méter magas kommunista díszlet csupán. Tökéletes nyitány a diktatúra természetének bemutatásához.
Eleőd Ákos építész, a park koncepciójának alkotója a Szoborpark mottójául a következő mondatokat írta:
Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, abban a pillanatban ez a park a demokráciáról szól. Csak a demokrácia képes megadni a lehetőségét, hogy szabadon gondolkozhassunk a diktatúráról- vagy éppen a demokráciáról, vagy bármiről.

Sztálin dísztribün
Az emelvény 1:1 építészeti mementója a tribünnek, amelyen Sztálin, szovjet pártfőtitkár, államfő és hadvezér 8 méteres bronzszobra állt. A művet a kommunista elnyomás ellen fellázadt tömeg 1956. október 23-án térdben elfűrészelte és ledöntötte. A forradalom napjaiban már csak a helyén maradt csizma-pár gúnyos mementója emlékeztetett a diktátorra. A Tribün eredetileg Budapest központjában, a Felvonulási téren állt. A kommunista ünnepek alkalmából ezen a téren díszszemléket, felvonulásokat rendeztek, és a kommunista vezetők a Sztálin lábai előtt kialakított emelvényről integettek a kivezényelt, előttük elhaladó, őket is kötelezően ünneplő tömegeknek.
1956-ban, az egyre gyorsuló drámai események folyamatában, október 23 reggelén még nem volt forradalom, estére viszont már lánggal lobogott. A kettő között volt, kellett lennie egy pontnak, amely a Forradalom születésének pillanata. Ennek állít emléket a Tanú tér keleti oldalán a Sztálin-dísztribün és a Csizma.
A Sztálin-dísztribün, amelynek építészeti mementója a diktatúra megalomániájának örökérvényű mauzóleuma, s a Csizma, amely a Tanú tér kontextusában nem szobor-torzó, hanem önmaga is emlékmű - A szabadságvágy világszerte ismert és elismert jelképe.
(Eleőd Ákos, a Memento Park konceptuális alkotója)

Kiállítás a Barakkban
A Memento Park Barakk-kiállításainak fő gondolata a XX. Század második felében átélt, közép-kelet európai közös sors hangsúlyozása. Eleőd Ákos a Memento Park építész-tervezőjének koncepciójában - a Szoborpark főbejárata előtti Tanú tér az 56-os budapesti Széna tér, a 68-as prágai Vencel tér, a 81-es varsói Palota tér, a 89-es temesvári Opera tér, a berlini Potsdamer tér, a szófiai Nemzetgyűlés tere.

A kiállítás és a filmvetítés szervesen illeszkednek a Memento Park koncepciójához: A Szoborpark gigantikus alkotásai egy letűnt korszak jelképeiként a diktatúrára figyelmeztettek. A kiállítás, amelynek középpontjába a diktatúrát és a diktatúra bukását egyidejűleg jelképező, monumentális és megdöbbentő Sztálin csizmák kerültek, a XX. századi magyar történelem két sorsfordító eseményét, az 1956-os forradalom és az 1989-90-es rendszerváltozás közös szabadságvágyát összegzi, valamint felidézi azokat az eseményeket, amellyekkel a Memento Park megemlékezett az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról Belügyi oktatás a Kádár-korszakban

A Memento Park Barakk Mozi műsora
A kommunista időszak egyik sajátságos filmkészítő műhelyében, a Belügyminisztériumi Filmstúdióban 1958 és 1988 között több száz oktató-, kis- és nagyjátékfilm készült, amelyek a titkosrendőröket oktatták az államrend védelmére.
E filmekből Papp Gábor Zsigmond rendező 2004-ben összeállítást készített. A film segítségével az egykor szigorúan titkos kulisszák mögé láthatunk, és nemcsak a gyakran zsarolás útján beszervezett ügynökök, besúgók módszereit ismerhetjük meg, hanem az őket mozgató tartótisztek és állambiztonsági szakemberek tevékenységébe is bepillanthatunk.
A korabeli filmek legérdekesebb részletei egy különleges nézőpontból mutatják be a kádári diktatúra egyik erőszak-szervezetének működését és gondolkodásmódját.
A film négy, 10-15 perces részből áll:
1. Hová helyezzük a poloskát?
2. Bevezetés a házkutatásba
3. A beszervezés fő fogásai
4. A hatékony hálózati munka.

A Memento Park Barakk-moziban a magyar nyelvű film angol felirattal látható. A mű DVD változata a Memento Park ajándékboltjában kapható.

Nyitva tartás:
A Memento Park valamennyi látnivalója minden nap 10 órától napnyugtáig látogatható.