Naplás-tó tanösvény

Hely

A Naplás-tó és környezete a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros második legnagyobb, 152 hektáros természetvédelmi területe.
A védelem nemcsak a tóra, de annak tágabb környezetére - a Szilas-patak
medrének egy szakaszára, illetve az attól délre található Cinkotai-kiserdőre - is kiterjed.
A Naplás-tó valójában mesterséges víztározó (Szilas-pataki tározó), de a főváros ökológiai szempontból egyik legértékesebb területe.
A látogatók túlnyomó többsége a tó kedvéért keresi fel a területet.
A főváros és környékének legnagyobb állóvize létrejötte óta közkedvelt
horgászparadicsom. (A tótól északra található fűzláp csak tudományos
célból, engedéllyel látogatható.) A tavat körbe lehet járni, közel egyórás
sétával, de az északi oldalon a fűzlápot megkerülve dűlőutakon kell haladni.
Botanikai értékekben talán az alsó láprét a leggazdagabb.
Megtekintését a patak gátján futó úton haladva javasoljuk. Letérni
nem szabad, és nem is érdemes.

Összesen több mint négyszáz növényfajt figyeltek meg a területen. Ezek közül csak példaként néhány ritkaság: jávorka-fényperje, konkoly, lápi
sás, egyvirágú csetkáka, mocsári lednek, kisfészkű aszat, kardos madársisak, selymes boglárka, farkasalma, fehér zászpa, parti fűz.
A bogár populáció jellegzetes képviselői a nagytestű bőrfutrinka, mezei
futrinka, és a kis szarvasbogár.
Érdekesebb lepkefajok is élnek itt, így a farkasalmalepke, fecskefarkú
lepke és az atalanta lepke.
A vizes élőhely kétéltűekben természetesen nagyon gazdag. Gyakori a pettyes gőte, barna varangy, zöld varangy, barna ásóbéka, erdei
béka, gyepi béka, tavi béka és a levelibéka.
A hüllők csoportját a fürge gyík, a zöld gyík, lábatlan gyík, a vízisikló és a mocsári teknős képviseli. Ez utóbbi számára sajnos erős, nem kívánt konkurenciát jelentenek a tóba szabadon engedett ékszerteknősök. Ezért (is) a Naplás-tó a WWF Magyarország mintaterülete, a mocsári teknős megfigyelését végzik itt.

A madarak közül több mint 200 madárfajt figyeltek meg a környéken. Jelentős részük csak átutazóban pihen meg itt ősszel és tavasszal. Ezekben az időszakokban több mint százötven különböző fajú szárnyassal
találkozhatunk, de a madárvilág évközben is rendkívül gazdag. Legnagyobb számban a vizes élőhelyek (nyílt víz, nádas, láprét, patakpart) madarai vannak jelen: törpegém, szürke gém, kis vöcsök, tőkés réce, cigányréce, vízityúk, szárcsa, guvat, bíbic, nádi tücsökmadár, réti tücsökmadár, berki tücsökmadár, nádirigó, foltos nádiposzáta, cserregő nádiposzáta, énekes nádiposzáta, nádi sármány, sárga billegető és kakukk.
A területen megfigyelt kis fakopáncs, nagy fakopáncs, zöld küllő, fekete harkály, füstifecske, molnárfecske, parti fecske, rigófélék, poszátafélék, pintyfélék, széncinege, kékcinege, barátcinege, őszapó,
csuszka, fakusz, sárgarigó, holló már nem kötődik a vízi élettérhez. A ragadozókat az erdei fülesbagoly, egerészölyv, héja, karvaly, barna rétihéja, vörös vércse és a ritka kabasólyom képviseli.
A bozótos részeken a mogyorós pele éli éjszakai életét, míg a vizek
mentén a menyét és a hermelin vadászik. Maga az erdő 80 hektáros parkerdő, jellemző fafajok: a kocsánytalan tölgy, fehér akác és az erdei fenyő.
Ezeken kívül számos cserje és lágyszárú faj található a területen.
Ennek köszönhetően az erdő állatvilága is gazdag. Emlősökkel is
találkozhatunk, rókával gyakrabban, őzzel ritkábban.

Tizennyolc állomásból álló tanösvény készült a Naplás-tó köré. A táblákból a természetjárók ismereteket szerezhetnek a tó és környezetének,
élővilágáról, a mezőgazdaságról, az árvízről, de még az erdőtüzekről is.
A tervezők a gyerekekre is gondoltak, számukra 36 db játékos feladatokat
tartalmazó táblát helyeztek ki az útvonalra. Olyan túraútvonalat terveztek a tájvédelmi körzetbe, ahol a látogatók nemcsak kikapcsolódhatnak, hanem értékes ismereteket szerezhetnek a változatos élőhelyeket felvonultató terület gazdag élővilágáról.
Három körút segít a környezet és az élővilág megismerésében, ezeket
tematikusan építették fel. A sárga a Szilas-patak mente, a kék a tó, míg
a zöld az erdő értékeit mutatja be.
Az első hat tábla a területet, a nádasokat, az Alsó-láprétet, a kaszálókat, valamint a kemény- és puhafa ligeteket mutatja be. Ez az útvonal eltávolodik a tótól, majd ahogy sorra vesszük a táblákat, újra a tóhoz érkezünk.
A hatodik táblával kezdődik a tavat körüljáró túra. Rögtön az első a tóval és a benne élő teknősökkel foglalkozik, majd jön az árvízvédelem,
természetvédelem, tóhasználat, a mezőgazdaság és a természet kapcsolata, az állatvilág, a láperdő, a szántóföldi növények, vízimadarak, ártéri
ligeterdő, kocsányos tölgyerdő, a terület gazdájának, a Pilisi Parkerdő Zrt. munkájának bemutatása, végül pedig az inváziv, özönfajok bemutatása
zárja a tó körüli sétát.
Az utolsó szakasz megint elkanyarodik a tótól, be az erdőbe.
Itt a tűzrakásról, az erdő élővilágáról, az odúkról és a madáretetőkről
olvashatnak az érdeklődők.
A terület szabadon látogatható.

Videó: