Budavári Labirintus

Hely

A nagyságát tekintve világviszonylatban egyedülálló várhegyi mésztufa-barlang a földtörténet hajnalkorában, hévizes feltörések és kimosódások révén jött létre.
A hévizes barlangfülkék egyszerre jelentettek menedéket és vadászterületet a félmillió évvel ezelőtt itt megjelenő ősember (Budai Ősvadász) számára.
A gömbfülkéket később, a történelmi időkben hadi és gazdasági megfontolásoktól vezettetve összekötötték egymással, illetve a Vár házainak pincéivel. Így a Várhegy gyomrában egy valóságos labirintus jött létre.

A sziklapincék közötti utak teljes kiépítésére az 1930-as években került sor: a földalatti járatokban a háborús program részeként egy tízezer férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki.
A vasbeton szerkezetekkel megerősített-elcsúfított Várbarlang a hidegháborús időszakban titkos katonai objektum volt.
A háborús hasznosítást követően meg-megjelentek a kulturális kezdeményezések is: két ízben barlangmúzeumot nyitottak, illetve a 80-as évek elején itt kapott otthont az első magyar panoptikum.
Az 1996-os rekonstrukciós munkálatok nyomán a több mint 4000 négyzetméteres terület a lehetőségekhez képest visszanyerte eredeti, háború előtti arculatát; kulturális és szellemi programjának kulcsszava pedig maga a labirintus lett.
Jelen összefüggésben a labirintus nem pusztán útvesztő, hanem történelmünkhöz, világunkhoz - önmagunkhoz vezető utak finom szövevénye.
A labirintus ugyanis a közép- vagy végpont felől visszatekintve már nem kusza lélekvesztőként, hanem történelmi sorspályák és egyéni életutak rendezett, értelemteljes szövedékeként mutatkozik meg.
A köznapi jelentésnél mélyebb értelem - természeténél fogva - leginkább a Személyes Labirintusoknál érvényesül, ám kisebb-nagyobb mértékben megmutatkozik az Őskori, a Történelmi és a Más-világi Labirintusban éppúgy, mint a kisebbek számára a Bátorság Labirintusában.

Budavári Labirintus irodalmi, bölcseleti, filmes és zenei programjaiban szintén meghatározó szerephez jut a labirintus-tematika: azaz a sors, végzet, szabadság; az irodalmi labirintus- vagy pokoljárások, szellemi odüsszeiák (Semmittudás Szemináriuma, Korszerűtlen töprengések stb.).