Bajor Gizi Színészmúzeum

A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye.
Nyitvatartás: szerdától-vasárnapig 14-18 óra között


IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK

- Ádám Ottó (1928–2010) és SZÍNHÁZA
kamarakiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Ádám Ottó rendező életművének összefoglalása régi tartozásunk. Számos nagy sikerű, jelentős előadás fűződik nevéhez, több évtizedes jelenlétével pedig meghatározta a hazai színházi életet. Ez csak néhány elhivatott alkotónak sikerült a huszadik század második felében Magyarországon.
A kiállítás nemcsak egy gazdag életpálya néhány fontos pillanatát mutatja be, hanem azt is tükrözi, hogy milyen volt Magyarország egyik vezető színháza. A Madách Színház létrejöttét a kultúrpolitika kezdeményezte, ám a kezdeti évek osztályharcos szellemisége csakhamar megkopott, s jóval fontosabb lett, hogy színvonalas produkciókat hozzanak létre. Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszott Ádám Ottó.
A kiállítás középpontjában, Ádám Ottó pályaképének megrajzolása mellett, a magyar színházművészet történetének legendás előadásai állnak. A világirodalom kiemelkedő drámáinak – Miller: Pillantás a hídról, Brecht: A kaukázusi krétakör, Koldusopera, Shakespeare: Hamlet, Othello, Csehov: Három nővér, Gorkij: Éjjeli menedékhely – interpretálása és a magyar drámai hagyomány ápolása volt célkitűzése. A polgári drámaírók – Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő, Molnár Ferenc – darabjai mellett központi szerephez jutottak Németh László drámái. Ádám Ottó kezdeményezte Háy Gyula írói szilenciumának megszüntetését, s ő vitte színre Magyarországon először Sütő András Csillag a máglyán című művét.
Rendezői sikerei intenzív munka során, a színészekkel folytatott szoros, baráti együttműködésből születtek. A Madáchban fantasztikus művészekkel dolgozhatott: Pécsi Sándor, Uray Tivadar, Timár József, Tolnay Klári, Kiss Manyi, Gábor Miklós, Mensáros László, Psota Irén, Domján Edit, Bessenyei Ferenc, Huszti Péter, Piros Ildikó, Haumann Péter, Almási Éva, Sztankay István, Vass Éva – és a sor hosszan folytatható lenne – értő és egyenrangú partnerei voltak a színházteremtésben.
Ádám Ottót nem csak rendezőként és színházigazgatóként kell méltatnunk – 1959-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, évtizedeken át ő volt a színész főtanszak vezetője, 1964-től évekig Nádasdy, majd Várkonyi Zoltán mellett rektorhelyettes. 1980-ban és 1984-ben végzett két rendezőosztálya, majd 1993-ig további három, amelyben színészek szereztek rendezői diplomát. 2000–2003 között az intézmény professor emeritusa.

Kurátor: Kovács Emőke
Látvány: Andorka Tímea
Kivitelezés: Plot Grafikai Laboratórium Kft.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
A kiállításhoz felhasználtuk Ádám Ottó édesapjának, Dr. Kohn Gyula kolozsvári gyógyszerésznek gyűjteményét.

A kiállítás megtekinthető: 2023. június 24. és 2023. december 31. között a Bajor Gizi Színészmúzeumban szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között.


- MAGYAR NYELVŰ SZÍNJÁTSZÁS PETŐFI KORÁBAN
1823–1849

Petőfi élete során ő maga is több színházi szerepben kipróbálta magát: volt színlapkihordó és mindenes a Pesti Magyar Színházban, karakterszínész, kardalos különböző vándortársulatokban, fellépett barátja, Egressy Gábor jutalomjátékán.
Fordított és írt drámát, szavalta saját verseit. A kiállításban bemutatjuk a magyar színjátszás 19. század első felére jellemző szerkezetét, a reformkor politikai célkitűzéseit segítő kezdeményezéseit, a színjátéktípusokat, szerepköröket, a játszóhelyeket, a társulatok színpadtechnikai lehetőségeit, az ekkor használt gesztusnyelvet, a színészek társadalmi megítélését. Petőfi vonatkozó verseit is megidézzük.
Bemutatjuk az 1823–1849 között országszerte működő színházakat és előz¬ményeiket is. A társadalmi pártolás hiánya miatt a vándorszínészet alapvető ekkor Magyarországon.
Jókai Mór nagyszerű regénye: az És mégis mozog a föld alapvetően erről szól. A színészek arra kényszerültek, akik elsősorban a nemesség pártfogására számíthattak volna, hogy lakóhelyén, az ország-vagy megyegyűléseken és a vásárokon keressék fel a Közönséget.
A vándorszínészi lét utóbb a magyar filmeknek (Déryné, Liliomfi) köszön¬hetően idealizált módon él az emlékezetben. A magyar színjátszás e korai korszakáról igyekszünk valós képet felrajzolni.
A látogatók fölléphetnek a korabeli színpadra, fölpróbálhatják a reformkori jelmezeket, működésbe hozhatják a színpadi hangeffektusokat keltő eszkö¬zöket. Az utolsó terem a vándorszínészek életmódját teszi átélhetővé.
Diákcsoportok számára a kiállításhoz kapcsolódó, változatos foglalkozá¬sokat ajánlunk.
A látványterv Mira János munkája.
www.oszmi.hu

Megnyitó: 2023. április 21. 16 óra
A kiállítás megtekinthető: 2023. április 22.- 2023. december 31. között.
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest Stromfeld Aurél út 16.)
A kiállítás létrejöttét támogatta:
Kulturális és Innovációs Minisztérium
Nemzeti Kulturális Alap, Petőfi 200
Színházi Olimpia


A Bajor Gizi Színészmúzeum története
Az eredetileg földszintes neobarokk házat Beyer Rudolf, Bajor Gizi fivére vásárolta meg 1928-ban, a művésznő alakíttatta át nagystílű villává Országh Béla építészmérnök terve alapján. Bajor Gizi 1933 elején költözött ide, majd harmadik férjével, Germán Tibor fül- és gégeorvossal osztotta meg emeleti lakrészét.

Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. A szalonból a második világháború legsötétebb korszakában menedékház lett. Itt élte át a vészkorszakot Germán Tibor, Budapest ostromát Dióssy Antal, Nagyajtay Teréz és Tamási Áron.

1951. február 12-én – a gyászjelentés szerint gyógyíthatatlan betegségben tragikus hirtelenséggel elhunyt Bajor Gizi. A nyomok kettős öngyilkosságra utaltak. A boncoláskor kiderült, hogy Germán Tibor agykéregsorvadásban szenvedett. A hozzátartozók szerint – s ez lett aztán a hivatalos álláspont – Germán azt képzelte, hogy felesége megsüketül, s ettől való félelmében meggyilkolta, majd magával is végzett.

A színésznő halálának első évfordulóján nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeum. Az első kiállítás Bajor Gizi, Jászai Mari és Márkus Emília ereklyéit mutatta be a közönségnek. Az évek során a villa többi helyisége is felszabadult, így időről időre új múzeumi termeket alakítottak ki. A múzeum az ezredforduló után teljesen átalakult: 2002-ben az emeleten, majd 2010-ben a földszinten nyílt új tárlat: a „Szép ház, nagy park közepén…” című állandó kiállítás a ház egykori tulajdonosának, Bajor Gizinek és a múzeumot alapító Gobbi Hildának állít emléket. A múzeum földszintjén a színháztörténeti múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki tárlatok jeles színházi eseményekről emlékeznek meg, kiemelkedő színházművészek pályafutását mutatják be. Az emeleten a Kulisszák között című állandó kiállítás a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, idézi fel a színházművészet felejthetetlen alkotóit.