Árpád-kilátó

A székely stílusú kilátó 1929-ben épült fel terméskőből, Friedrich Lóránt tervei szerint.
Bár a kilátó alatti terület időközben szinte teljesen beépült, még mindig nagyszerű kilátás nyílik innen a Budai-hegyekre, a Dunára és a mögötte húzódó Pestre.

Földrajzi fekvésénél fogva Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy rengeteg a természetes kilátópontja. A Budai-hegység és kis részben a Pilis fővárosra néző területein, számtalan helyről gyönyörködhetünk panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.

A kilátót 1929-ben létesítették, amikor még a beépített terület határa jóval lejjebb volt. A székely stílusban épült, terméskő létesítményt eredetileg sisakos, kúpos zsúpfedő borította, később, annak megrongálódása után kapott szögletes bádogborítást. Az Árpád-kilátó építését Glück Frigyes (1858-1931) szállodaiparos is szorgalmazta, aki a jános-hegyi kilátó építésében is kulcsszerepet játszott. Az épületen belül emléktábla, a környéken pedig sétaút is őrzi a nevét.

Megközelítés: Legkényelmesebben a látó-hegyi nyeregből, a 11-es autóbusz felső végállomásától, a zöld sáv és a zöld körjáratú jelzések együttes szakaszán juthatunk fel. A kilátó megközelíthető továbbá Fenyőgyöngyéről, a 65-ös és 65A autóbusz megállójától, vagy Hűvösvölgyből, az országos kék jelzésen.