Református templom

Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. A református templom már a 14. század első felében állt, homlokzatán a román stílus jegyei fedezhetők fel. Külső falában Gencsy Sámuel epitáfiuma található (1872-ből).

A reformációt követően valószínűleg hosszú ideig nem használták, hiszen egy 1696-os adat szerint a reformátusoknak először fatemplomuk volt. Mivel az már nem volt javítható így feltehetően a XVIII. század elején helyreállították az üresen álló régi templomot. Tetejét ekkor még zsindely fedte, melynek megújítására 1772-ben kérnek engedélyt. Mellette alacsony harangláb állott, amelyet romladozó állapota miatt 1776-ban oszlopokkal kellett megtámasztani.

Az épület keleti homlokzata elé a XIX. század elején emelték mai háromszintes téglából épült tornyot.