Tátorján tanösvény

A helyiek Balatonkenese kincsének nevezik a Tátorjánt, amely a Soós-hegyen, egy nyolcvan méter magas löszfalon él. Ez a növény azért különösen érdekes, mert Közép-Európában szinte egyedül Balatonkenesén található meg. Kisebb-nagyobb populációban előfordul az ország más területein is, de sehol sem ilyen nagy kiterjedésű. Keneséhez kötődik a növényről megjelent első írásos emlék is.

A Tátorján még a jégkorszakból maradt itt, a Dél-orosz sztyeppvidékről származik, és tulajdonképpen a török korban honosodott meg, idén hatvan éve nyilvánították védetté. A tanösvény is azt szolgálja, hogy ne csak a keneseiek, de az ide látogató turisták is megismerjék ezt a különleges növényt.

A Soós-hegyen élő többi növény, a nőszirom, sok zsályaféle és a nagyon szép árvalányhaj mind védett. A Tátorján eszmei értéke 35 ezer forint, egy szál letépett árvalányhaj pedig 10-15 ezer forintba kerül. A löszfalat nagyon kedveli a parti fecske és a gyurgyalag is, kis lyukakat, barlangszerű nyílásokat fúrnak bele és abban élnek.

Ezen a leszakadt falon kilenc darab barlangot lehet még megtalálni, amelyek öt különböző magasságban helyezkednek el a Soós-hegyen, ezek a tatárlikak. A legenda szerint a tatárjáráskor itt kerestek védelmet a szegény, földnélküli parasztemberek a támadók, betolakodók ellen.

A valóságban régebben, amikor a Balaton még sokkal magasabban volt, közelebb a hegyhez, akkor a szegény emberek vájták maguknak ezeket a barlangokat, és a halász eszközeiket, csónakjaikat tartották ott. Később pedig, amikor háborús időszakok után lakás nélkül maradtak egyes családok, akkor lakták is ezeket.