Burok-völgy
Cím
Bakonykúti
47.243231 N, 18.198209 E

Kapcsolat
Telefon nincs megadva
Webhely nincs megadva
E-mail nincs megadva
 
 
Tavasszal és nyáron is érdemes kisebb-nagyobb kirándulásokat szervezni a Burok-völgybe, mivel páratlan élményt nyújt az idelátogatóknak, védett növényeivel, állataival és kisebb nagyobb barlangjaival. A Burok-völgy Magyarország egy igen érdekes, ritka természeti értékeket felvonultató természetvédelmi területe. Környezetétől eltérő klímája, elszigeteltsége tette lehetővé fantasztikus botanikai és zoológiai különlegességeinek fennmaradását. A Keleti-Bakony legnagyobb kiterjedésű rögén a Tési-fennsíkon a fennsík közepén található a Burok-völgy mély szurdoka. A Királyszállástól induló és Bakonykúti községig tartó mintegy 10 km-es főágból és számos oldalágból álló völgy átlagos mélysége 50-90 m, szélessége a völgytalpon 20-30 m, a völgyperemen 300 m. Évszázadokon át volt királyi vadászterület. Kialakulására több elmélet is született. Egyes elméletek szerint a Burok-völgy kanyon jellege nem folyóvízi erózió eredménye, hanem hasadásos eredetű. Eszerint a felemelkedő kőzetréteg felszíne megfeszült és eltörött, a törés pedig szétnyílott, ez eredményezte a ritka sziklaformákat Ezt cáfolja, a völgy oldalában lévő kőzetek dőlési iránya, illetve az, hogy a tektonikus völgyek általában egyenes lefutásúak. A Burok-völgy ezzel szemben erősen meanderező jelleget mutat. Ez az átöröklött (epigenetikus) völgy egyik tipikus jellemzője, ami alapján a völgy a következő módon alakulhatott ki: a középidei kőzetképződés utáni időszakban a Tési-fennsík a környezetéhez képest még alacsonyabban helyezkedett el, tehát medence jellegű volt. A magasabb peremterületeiről az oligocénben és a miocén elején egy folyóvíz szállította hordalékát és töltötte fel vele a medencét. Később a terület emelkedésnek indult, melynek során a kavics lepusztítása után a folyó bevágta medrét a fekükőzetbe - azaz a völgy átöröklődött. Ez a folyamat még ma is tart, rendkívül lassú ütemben. A Burok-völgyben és a mellékvölgyeiben 42 feltárt barlangot találhatunk, ezek elsősorban keveredési korrózió során alakultak ki, másodsorban a fagy romboló munkája által keletkeztek. Ezek a barlangok többnyire kicsinyek, hosszúságuk általában 5-8 méter. A legnagyobb barlang a Bükkös-árok mellett található Ruska-zsomboly, hossza 73 méter, mélysége 21 méter. A völgynek állandó vízfolyása nincs, a fennsíkról lefutó vizeket a mellékvölgyek a főágba vezetik, ahol rövidebb-hosszabb út után eltűnnek a völgyfenéken, mivel a völgyfenéki dolomitot nem fedi be vízzáró réteg, így a lejutó csapadék rögtön el tud szivárogni a kőzet repedéseiben. A védett területen két teljesen ellentétes klíma és ezekre jellemző ritka növénytársulás figyelhető meg, a szubmediterrán és a szubmontán. Sajátos növényzetének kialakulásában fontos szerepet játszott a dolomit, hiszen az állandóan lefelé vándorló kőzeten csak a szélsőséges körülményeket jól tűrő fajok tudnak megmaradni. A dolomiton többnyire speciális növénytársulások alakultak ki ( elegyes karszterdők, cserszömörcés bokorerdők, zárt dolomit sziklagyepek stb. ), amelyek ritka, a jégkorszakok idejéből visszamaradt növényeket is rejtenek. Ezekhez a jellemző társulásokhoz a szurdokvölgyben további értékes társulások csatlakoznak. A völgytalpat és a völgyoldalak alsó régióját egy rendkívül vegyes faállományú szurdokerdő borítja. A völgytalpon gyakran 30 m-re is megnövő fák közül jellemző a hegyi juhar, a magas kőris, a fekete dió és a völgy felső részén a bükk. A nehezen járható völgyfenéken néhol tömeges a nagy csalán, jelezve, hogy a völgy talaja nitrogénben gazdag. Jellemző növénye a medvehagyma, amelynek eltéveszthetetlen illata kora nyáron az egész völgyet átjárja. A völgy hűvösebb hőmérséklete, magas páratartalmú levegője tette lehetővé, hogy növényvilágában a jégkorszakok óta fennmaradjanak ritka növénypéldányok. A növényvilághoz hasonlóan az állatvilág is igen gazdag. A fészkelő madárfajok közül kiemelkedő jelentőségűek a fokozottan védett ragadozó madarak előfordulása. Az 1960-as -70-es években még rendszeresen költött itt a vörös kánya és a közeli Tuskósban pedig még a későbbi időkben is a szalakóta. Sajnos az utóbbi két fajt jelenleg kóborlóként sem lehet látni. Több mint 200 madárfaj figyelhető meg a területen, amelyek egy része itt is fészkel. A ledől, látszólag hasznosítatlanul korhadó fatörzseken számos ritka bogárfaj talál szaporodásra alkalmas helyet és ezeken táplálkozik több harkályfajunk. A változatos élőhelyeket kínáló erdőben megtaláljuk szinte az összes odúlakó madarunkat. A védett emlősök közül itt él a nyuszt, a vadmacska. Az odúlakó és a barlangi denevérfajok közül eddig tíz előfordulása bizonyított, közöttük két fokozottan védett is. Földtani és növénytani ritkaságai miatt 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánították. 63 védett és 2 fokozattal védett növényfaj és több, mint 140 védett és 15 fokozottan védett állatfaj előfordulásáról van bizonyíték. A védett terület igazi értéke azonban az, hogy Magyarországon csak itt maradt fenn eredeti ősállapotában természetes erdő.
Szerkesztőségi ajánlat
Miskahuszár - A világ legnagyobb huszár szobra
Pákozd
Új magyar turisztikai látványosság a maga nemében egyedülálló alkotás
Füzér Vára
Füzér
A Füzéri Várhegy 2008-ban elnyerte Magyarország természeti csodája címet

Almásy-kastély
Gyula
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak

Kiemelt szállás ajánlatok
Kőkapu Vadászkastély és Hotel
Nagyhuta
Ha szeretnék kipihenni a hétköznapok fáradalmait, a város zaját, válasszák a Zempléni-hegység szívében, nyugodt, csendes helyen található Kőkapu Vadászkastély és Hotelt.
Szarvas Panzió
Erdőbénye
Gyalogtúrák, kerékpáros utak történelmi várak, halban és vadban gazdag vizek és erdők, borturizmus, kulturális és gasztronómiai rendezvények kínálnak sokszínű programot az idelátogatóknak.
Kata Apartman Vendégszállás
Jászberény
A szállás cégeknek, magánszemélyeknek, kirándulni, pihenni vágyóknak rövid hétvégére, akár 1-éjszakára is rendelkezésre áll.